Bár gyártásukat a 80-as években betiltották, még ma is tízezer számra füstölögnek a társasházak tetején ezek a veszedelmes füstelvezetők. Felújításuk drága, de az erre kiírt pályázati támogatásokat sem nagyon használják ki a lakóközösségek – mintha nem vennének tudomást arról, hogy életveszélyben élnek.
Gyűjtőkéményeket (más néven termofor kéményeket) főleg a régi, iparosított technológiával épült házaknál találhatunk, de előfordulnak a 30-as évektől épített belvárosi társasházaknál is. Betiltásukig mintegy 92 ezer ilyen füstelvezető épült az országban.
A nagy problémát a kisebb huzathatás okozza
A könnyűbetonból készült szerkezet az egymás felett lévő lakások tüzelőberendezéseinek égéstermékét vezeti el egy közös kürtőn keresztül. Eredetileg nem a gázkészülékek, hanem a szilárd tüzelésű kályhák füstelvezetésére alkalmazták. Viszont már a 60-70-es évektől kezdve gázüzemű vízmelegítőket és gázkonvektorokat is bekötöttek ebbe a rendszerbe. A földgáz égése során keletkező füstgáz hőmérséklete jóval alacsonyabb, mint a szilárd tüzelésű anyagoké, így a huzathatása is jóval kisebb.
A másik probléma, hogy a füstgáz kicsapódik a kémény belső falán, reakcióba kerül a betonelemmel, ami egy idő után roncsolni kezdi a kéményt és annak tömörségét. A tömörség (szaknyelven: füsttömörség) folyamatos csökkenésével a kéményben lévő füstgáz felhígul, ami szintén csökkenti a huzat hatását. A huzathatást a külső időjárás is befolyásolhatja, például nyári melegben jóval kisebb a mértéke.
Ezeket a problémákat már a 70-es években felismerték, és ezért 1986-ban betiltották az effajta füstelvezetők gyártását. Azonban a korábbi években épült társasházak többségénél a mai napig ilyen termofor kémények „állnak alkalmazásban”.
Kisebb a huzathatásuk, betiltották, még sok van belőlük… de ez miért probléma?
A lakások levegője a nyílt égésterű készülékek révén közvetlen kapcsolatban van a kémények járataival. Probléma akkor keletkezik ebből, ha a füst nem felfelé, hanem visszafelé kezd áramolni. A visszaáramló füst egyik legveszélyesebb eleme pedig a szén-monoxid. Ez a színtelen, szagtalan, erősen mérgező „gyilkos” már eddig is sok áldozatot követelt. Ráadásul egyre több társasház végez energetikai korszerűsítéseket, amelynek során kicserélik a lakások külső nyílászáróit hatékonyabb légzárásúakra, ugyanakkor a megfelelő légellátással már nem foglalkoznak.
A nyílt égésterű készülékek a lakás levegőjét használják fel. Az égési folyamat során leesik a levegő nyomása, ami megint csak tovább növeli egy esetleges szén-monoxid mérgezés kockázatát. A baleset pedig sokszor nem is ott következik be, ahol a nyílászárót légellátás nélkül kicserélték, hanem a szomszédos lakásban.
Semperger Gábor, a kéményfelújítások szervezésével is foglalkozó Panel Tender kft. ügyvezetője szerint országos problémával állunk szemben, ugyanis akár több tízezer felújítatlan kémény lehet ma Magyarországon.
– Sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a felújításukra, hiszen évről évre egyre rosszabb állapotba kerülnek ezek a füstelvezetők – mondja a szakember, hozzátéve, az ilyen kéményekkel rendelkező társasházak lakói tudatában sincsenek annak, hogy mekkora veszélyhelyzetben élnek.
Sűrűbben osztanak „piros lapot”, de ez nem elég…
Problémát jelent továbbá, hogy a kéményseprők a kötelező éves ellenőrzésnél általában megfelelőnek minősítették ezeket a füstelvezetőket. – Mitől felel meg egy kémény, aminek gyártását csaknem 30 évvel ezelőtt betiltották? – adódik a „költői” kérdés.
De változóban mindez. A kéményseprő vállalatok most már a Katasztrófavédelem ellenőrzése alá tartoznak, és az utóbbi időben megszaporodtak a gázelzárások is, miután a kéményseprők egyre több „piros lapot” osztanak a hibás gyűjtőkémények miatt.
A helyzetet ugyanakkor tovább rontja az, hogy az életveszélyes gyűjtőkémények műszaki megoldására 2011-óta nem írtak ki állami pályázatot. Ráadásul az utoljára kiírt pályázati keretet sem tudták teljes egészében kimeríteni a jelentkezők. Semperger Gábor szerint nem csak több pályázatra, hanem fokozottabb lakossági felvilágosításra is szükség lenne.
– Itt lenne az ideje nyíltan beszélni minderről és megoldásokat keresni. Azt tapasztaljuk sokszor, hogy a lakástulajdonosok értetlenül állnak a felmerülő probléma előtt. Jogosan teszik fel a kérdést, ha eddig évtizedekig megfelelőnek nyilvánították a kéményeket, akkor most hirtelen mitől váltak életveszélyessé.
Mit lehet tenni a gyűjtőkémény-bomba hatástalanítására?
A problémát a társasházak önerőből szinte képtelenek megoldani. Egy kéményfelújításnál ugyanis lakásonként minimum 400-450 ezer forinttal kell számolni, a beruházás értékének pedig legfeljebb csak a 40 százalékát, maximum 150 ezer forintot lehet állami pályázatból fedezni, legalábbis a legutolsó kéménypályázatnál ez volt az előírás.
A műszaki megoldásra számos lehetőség kínálkozik, mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya is, de legalább a közvetlen életveszélyt megszüntetik.
Vannak olyan közösségek, akik villanybojlerre váltottak, azaz leváltak a gyűjtőkéményről. Elsőre talán ez tűnik a legköltséghatékonyabbnak, de számos más műszaki probléma és költség is felmerülhet ilyenkor. Az elektromos hálózat gyakran alulméretezett és egy ekkora volumenű terhelésnövekedéssel már nem bír el. Továbbá a villanybojler drágábban állítja elő a meleg vizet, mint a gázkészülék.
Amennyiben a gyűjtőkéményt szeretnénk felújítani, akkor a legegyszerűbb megoldás is legalább 1,5-2 millió forintba kerül kéményenként, de a költségek nagyban függnek a lakások és bekötések számától, valamint a választott technológiától.
Felújításkor a kémény kibélelése és a csatlakozó idomok cseréje mellett egy füstelszívó ventilátor is felszerelésére kerül. Ezzel ugyan az életveszély elhárul, de a felújítás “konzerválja” a már meglévő készülékeket, vagyis a már korábban használt régi, nyíltterű gázüzemű vízmelegítők kerülnek visszakötésre.
A másik megoldás, hogy a gyűjtőkéményt kibélelik, de nem szerelnek fel ventilátort, viszont minden lakásban kicserélik a régi készülékeket zárt égésterű kombi készülékekre. A füstelvezetés így továbbra is a kéményen keresztül történik, míg a friss levegő utánpótlását – zárt rendszeren keresztül – a homlokzatról lehet megoldani. Ez a javítási lehetőség ugyan drágább, előnye mégis abban rejlik, hogy energiahatékonyabb, azaz alacsonyabb fűtési költségeket eredményez.
A gyűjtőkémény egyedi kéményekkel történő kiváltása is lehetséges, de olykor ez a legköltségesebb választás. Az eljárás lényege, hogy a betonelemekből épített gyűjtőkéményt megszüntetik, és a lakások mindegyikénél egyedi kéményeket alakítanak ki, amelyekre egymástól függetlenül lehet a különböző típusú készülékeket rákötni. Azonban a gyűjtőkémények teljes kiváltásánál nemcsak a bontás és a kivitelezés körülményes, de műszakilag sem lehet megoldani mindenhol.
forrás : hazforum.hu/idozitett-bomba-tarsashazi-gyujtokemenyek
Legutóbbi hozzászólások